A közel 2000 lelket számláló községünk a Kisalföld keleti illetve a Garam-mente déli premén található Párkánytól 8 km-re nyugati irányban szlovák-magyar határfolyó, a Duna bal partján fekszik. A községet délről a Duna folyó északról a bélai dombok határolják.
Az írásos források először 1156-ban említik a községet, de a terület településtörténete már néhány évezreddel korábban az újkőkorban kezdődött. Ezt a község határában található régészeti lelőhelyek bizonyítják, melyek száma elérte a negyvenet. Ezek közül legjelentősebb a község határának délnyugati szélén, a községtől 7 kilométerre elterülő Csenkén található.
A községhez tartoznak még Csenke, Szent-Györgyhalma és Kismuzsla puszták.
A községben iskola, óvoda, kultúrház, sportpálya és sportcsarnok is található. Említést érdemel a 400 éves hagyománnyal rendelkező szőlőtermesztés. A muzslai bornak az egész országban, s talán már a határokon túl is jó híre van.
A község kataszterében több természetvédelmi terület található, ezek a Csenkei stepp, Csenkei erdőstepp, Szent-Györgyhalma és Muzslai patak. A Duna völgye és a környékbeli erdők, dombok kalandos kirándulási lehetőségeket kínálnak a természetbarátoknak.
Biztosak vagyunk abban, ha Ön ellátogat községünkbe, jól fogja magát érezni nálunk, a muzslaiak pedig meggyőzik Önt jószívűségükről és vendégszeretetükről.
Muzsla község a Kisalföld keleti illetve a Garam-mente déli premén található Párkánytól 8 km-re nyugati irányban. Az írásos források először 1156-ban említik a községet, de a terület településtörténete már néhány évezreddel korábban az újkőkorban kezdődött. Ezt a község határában található régészeti lelőhelyek bizonyítják, melyek száma elérte a negyvenet. Ezek közül legjelentősebb a község határának délnyugati szélén, a községtől 7 kilométerre elterülő Csenkén található.
Templomát Szűz Mária tiszteletére 1332-ben szentelték fel. 1700-ban felújították, majd 1731-ben a plébániatemplomot gróf Esterházy Imre hercegprímás, esztergomi érsek teljesen újjáépíttette. A föld ismételt mozgásai miatt alapja megrendült és a boltívek megrepedeztek. A teljes átépítés által jelenlegi formáját 1817-ben kapta.
A község déli peremén található Úr kútja a monda szerint István király idejéből származik. Vasútállomása 1851-től működik. Az iskola épülete 1916-ban készült el. 1909-ig Muzsla volt Párkány járás központja, itt volt a szolgabírói hivatal és a járásbíróság.
A község katasztere 5196 ha, amiből 3371 ha mezőgazdasági terület, 889 ha erdő, 565 ha vízfelület, 269 ha építkezési terület, 102 ha pedig egyéb terület. A lakosság száma:
Évszám
Lakosság száma
1780-as években
1595 fő
1827-ben
1846 fő
1880-ban
2526 fő
1900-ban
2908 fő
1905-ben
3668 fő
Jelenleg a lakosság száma 2000 fő körül ingadozik.
A községhez tartoznak még Csenke, Szent György halma és Kismuzsla puszták.
A községben iskola, óvoda, kultúrház, sportpálya és sportcsarnok is található. Szállás lehetőséget a Montanara hotel biztosít. Említést érdemel a 400 éves hagyománnyal rendelkező szőlőtermesztés. A muzslai bornak az egész országban jó híre van.
A község kataszterében több természetvédelmi terület található, ezek a Csenkei stepp, Csenkei erdőstepp, Szent György halma és Muzsla-i patak.
Testvértelepüléseink:
Muzsla egy négyes testvértelepülési kör tagja. 2 szlovákiai és 2 magyarországi településsel alkotnak egy testvértelepülési kört.
Brusno (Borosznó, Garamszentandrás)
www.brusno.sk
szlovák lakosság
Mogyorósbánya (Mod’oróš)
www.mogyorosbanya.hu
magyar és szlovák lakosság
Pilisszentlászló (Senváclav)
www.pilisszentlaszlo.hu
szlovák és magyar lakosság
A közel 2000 lelket számláló községünk a Kisalföld keleti illetve a Garam-mente déli premén található Párkánytól 8 km-re nyugati irányban szlovák-magyar határfolyó, a Duna bal partján fekszik. A községet délről a Duna folyó északról a bélai dombok határolják.
Az írásos források először 1156-ban említik a községet, de a terület településtörténete már néhány évezreddel korábban az újkőkorban kezdődött. Ezt a község határában található régészeti lelőhelyek bizonyítják, melyek száma elérte a negyvenet. Ezek közül legjelentősebb a község határának délnyugati szélén, a községtől 7 kilométerre elterülő Csenkén található.
A községhez tartoznak még Csenke, Szent-Györgyhalma és Kismuzsla puszták.
A községben iskola, óvoda, kultúrház, sportpálya és sportcsarnok is található. Említést érdemel a 400 éves hagyománnyal rendelkező szőlőtermesztés. A muzslai bornak az egész országban, s talán már a határokon túl is jó híre van.
A község kataszterében több természetvédelmi terület található, ezek a Csenkei stepp, Csenkei erdőstepp, Szent-Györgyhalma és Muzslai patak. A Duna völgye és a környékbeli erdők, dombok kalandos kirándulási lehetőségeket kínálnak a természetbarátoknak.
Biztosak vagyunk abban, ha Ön ellátogat községünkbe, jól fogja magát érezni nálunk, a muzslaiak pedig meggyőzik Önt jószívűségükről és vendégszeretetükről.
Muzsla község a Kisalföld keleti illetve a Garam-mente déli premén található Párkánytól 8 km-re nyugati irányban. Az írásos források először 1156-ban említik a községet, de a terület településtörténete már néhány évezreddel korábban az újkőkorban kezdődött. Ezt a község határában található régészeti lelőhelyek bizonyítják, melyek száma elérte a negyvenet. Ezek közül legjelentősebb a község határának délnyugati szélén, a községtől 7 kilométerre elterülő Csenkén található.
Templomát Szűz Mária tiszteletére 1332-ben szentelték fel. 1700-ban felújították, majd 1731-ben a plébániatemplomot gróf Esterházy Imre hercegprímás, esztergomi érsek teljesen újjáépíttette. A föld ismételt mozgásai miatt alapja megrendült és a boltívek megrepedeztek. A teljes átépítés által jelenlegi formáját 1817-ben kapta.
A község déli peremén található Úr kútja a monda szerint István király idejéből származik. Vasútállomása 1851-től működik. Az iskola épülete 1916-ban készült el. 1909-ig Muzsla volt Párkány járás központja, itt volt a szolgabírói hivatal és a járásbíróság.
A község katasztere 5196 ha, amiből 3371 ha mezőgazdasági terület, 889 ha erdő, 565 ha vízfelület, 269 ha építkezési terület, 102 ha pedig egyéb terület. A lakosság száma:
Évszám | Lakosság száma |
---|---|
1780-as években | 1595 fő |
1827-ben | 1846 fő |
1880-ban | 2526 fő |
1900-ban | 2908 fő |
1905-ben | 3668 fő |
Jelenleg a lakosság száma 2000 fő körül ingadozik.
A községhez tartoznak még Csenke, Szent György halma és Kismuzsla puszták.
A községben iskola, óvoda, kultúrház, sportpálya és sportcsarnok is található. Szállás lehetőséget a Montanara hotel biztosít. Említést érdemel a 400 éves hagyománnyal rendelkező szőlőtermesztés. A muzslai bornak az egész országban jó híre van.
A község kataszterében több természetvédelmi terület található, ezek a Csenkei stepp, Csenkei erdőstepp, Szent György halma és Muzsla-i patak.
Testvértelepüléseink:
Muzsla egy négyes testvértelepülési kör tagja. 2 szlovákiai és 2 magyarországi településsel alkotnak egy testvértelepülési kört.
Brusno (Borosznó, Garamszentandrás) | www.brusno.sk | szlovák lakosság |
Mogyorósbánya (Mod’oróš) | www.mogyorosbanya.hu | magyar és szlovák lakosság |
Pilisszentlászló (Senváclav) | www.pilisszentlaszlo.hu | szlovák és magyar lakosság |